Ugrás a tartalomra
100 nap, 100 vállalkozás

A videó hamarosan elérhető

Kósa Péter103/120

Detki Keksz: Akkor is fejleszteni kell, amit már jól csinálunk

A Detki Keksz története 1983-ban indult Halmajugrán, eredetileg azzal a céllal, hogy a helyi termelőszövetkezet dolgozóinak a mezőgazdasági munkákon kívüli időszakban is munkát biztosítsanak. A gyártás használt berendezésekkel kezdődött, mára azonban a vállalkozás Magyarország második legnagyobb kekszgyártójává fejlődött, évente mintegy 12 ezer tonna terméket értékesít, közel 200 munkatársat foglalkoztat, árbevétele pedig megközelíti a 12 milliárd forintot. A fejlesztések mögött következetes visszaforgatás áll.

4 perc olvasás

„Én hiszek abban, hogy folyamatosan fejleszteni kell valamit, még azt is, amit jól csinálunk, hiszen annyira dinamikusan változik a környezetünk, hogy kénytelenek vagyunk ezt követni, nem lehet hátradőlni.”

A Detki Keksz története 1983-ban indult Halmajugrán, eredetileg azzal a céllal, hogy a helyi termelőszövetkezet dolgozóinak a mezőgazdasági munkákon kívüli időszakban is munkát biztosítsanak. A gyártás használt berendezésekkel kezdődött, mára azonban a vállalkozás Magyarország második legnagyobb kekszgyártójává fejlődött, évente mintegy 12 ezer tonna terméket értékesít, közel 200 munkatársat foglalkoztat, árbevétele pedig megközelíti a 12 milliárd forintot. A fejlesztések mögött következetes visszaforgatás áll. A vállalat 2012 óta minden évben a nyereség legalább felét újabb beruházásokra és fejlesztésekre fordítja.

A generációváltás idején a családnak döntenie kellett arról, hogy merre vigye tovább a vállalkozást. Bár az értékesítés lehetősége is felmerült, végül inkább a fejlesztés mellett döntöttek. Európai kekszgyárakat látogattak meg, hogy lássák, milyen technológiákkal dolgoznak, merre tart az iparág. Az ott szerzett tapasztalatokra építve bővítették a gyárat, új kemencéket és csomagolási technológiákat vásároltak. Ma a termelési kapacitás mintegy 80 százaléka automatizált, egészen a másodlagos csomagolásig.

Az automatizálás nem jelent kevesebb dolgozót. Egy korábban sok kézi munkát igénylő csomagolási folyamat gépesítésével ugyanannyi idő alatt több termék készülhet el, a munkatársak felszabaduló idejét pedig új termékkategóriák gyártására tudták fordítani. A hatékonyabb működés egyes termékeknél még az alapanyagárak jelentős emelkedésének egy részét is ellensúlyozni tudta, így a cég kedvezőbb áron tudott a piacon maradni. A fejlesztéseknél mindig azt keresik, melyik pont lassítja leginkább a teljes folyamatot, és először ott avatkoznak be. A beruházásokat úgy tervezik meg, hogy később is legyen lehetőség további bővítésre. A 2027-re tervezett fejlesztések például az alapanyag-tárolás és -adagolás további automatizálását célozzák, amely egyszerre növelheti a kapacitást, és az adatvezérelt irányítás révén, a minőségbiztonságot.

A technológiai modernizáció mellett legalább ilyen fontos változás volt a saját márka tudatos felépítése. A korábban erősen saját márkás (private label) gyártásra épülő vállalkozás 2015 körül kezdte tudatosabban felépíteni a marketingtevékenységét. Külső szakértőt vontak be, majd saját marketingfunkciót építettek fel, és piackutatási adatok alapján szűkítették a fókuszt. Ennek eredményeként a Detki márkás termékek aránya az értékesítésben a korábbi mintegy 40 százalékról 60 százalékra nőtt.

A Mesekeksz kínálata például két változatról kilencre bővült, miközben egyes ízek folyamatosan megújulnak. A vállalat a fogyasztói trendeket, például a cukorcsökkentett, cukormentes és magasabb rosttartalmú termékek iránti igényt, szintén beépíti a fejlesztésekbe. A minőségből viszont nem engednek. A családi vállalkozás egyik alapelve, hogy olyan kekszet készítsenek, amelyet saját gyermekeiknek és unokáiknak is szívesen adnának.

A generációváltásban is fokozatos átmenetre törekedtek. A korábbi vezető fokozatosan hátrébb lépett, teret engedve olyan új megoldásoknak, mint a kontrolling, a professzionális HR, a marketing és a szervezetfejlesztés. Fia, Kósa Péter 2019 óta vezeti ügyvezetőként a társaságot. Meglátása szerint először azt kell reálisan felmérni, hogy a következő generáció szeretné-e és képes-e átvenni a vállalkozás vezetését. Ha igen, akkor nemcsak feladatokat, hanem valódi felelősséget és hibázási lehetőséget is kell kapnia.

A Detki példája azt mutatja, hogy a termelékenység növelése nem pusztán gépberuházás kérdése. A technológia, a márka, a termékportfólió és a szervezet egymást erősítve fejlődik. Ehhez olyan vállalati kultúra szükséges, amelyben a munkatársakat bevonják a folyamatok és a stratégia alakításába, a vezetőket pedig folyamatosan fejlesztik. A cégnél évente mintegy 12 felső- és középvezetői workshopot tartanak, és minden vezető saját fejlődésére fordítható kerettel rendelkezik. A mögöttes vezetői filozófia egyszerű: a gyorsan változó környezetben még azt is folyamatosan fejleszteni kell, amit a vállalat ma jól csinál.

Amit érdemes kipróbálni

  • A nyereség előre meghatározott részét érdemes következetesen visszaforgatni a fejlesztésekbe.Miért működik:A folyamatos beruházás nem egyszeri technológiai ugrást, hanem tartós modernizációt tesz lehetővé.
    Növekedés és hatás
  • A fejlesztéseknél először azt a pontot kell javítani, amely leginkább lassítja a teljes folyamatot.Miért működik:A beruházás ott javítja a teljes rendszer teljesítményét, ahol ténylegesen a szűk keresztmetszet található.
    Hatékony működés
  • Az automatizációt nemcsak létszámcsökkentésre, hanem a hatékonyabb működésre is érdemes használni.Miért működik:A felszabaduló kapacitás új termékekre és növekedésre fordítható, miközben csökkenhet az egységnyi termék előállítási költsége.
    Fejlesztés és technológia
  • A hagyományos, jól bevált termékeket is érdemes folyamatosan továbbfejleszteni.Miért működik:A márka megszerzett értéke megmarad, miközben a kínálat követni tudja a változó fogyasztói igényeket.
    Növekedés és hatás
  • Generációváltáskor fontos, hogy az utód valódi döntési felelősséget és mozgásteret kapjon.Miért működik:Felelősséget csak saját döntéseken – és időnként saját hibákon – keresztül lehet megtanulni.
    Jövőkép és célok

Kapcsolódó tudás

Tudástár →
  • Adat

    67%

    kedvezőnek látja a cége következő évét

    Forrás: VOSZ Barométer, 2026. II. negyedév

    Jövőkép és célok
  • Adat
    Hazai cégek25,9 ezer euró/fő
    Külföldi cégek115,4 ezer euró/fő

    4,5×

    termelékenyebbek a külföldi tulajdonú cégek a hazaiaknál

    Forrás: Eurostat, 2023

    Hatékony működés

Ingyenes tanácsadás

Kötetlen beszélgetés egy üzletfejlesztési tanácsadóval

Ingyenes, személyes vagy online, VOSZ-tagságtól függetlenül. Az időpontot a VOSZ meglévő foglalójában adod meg.

Időpontot foglalok