Gál Tibor Pincészet: Nem nagyobbnak, hanem magasabbnak kell lenni

A Gál Tibor Pincészet története nem egy klasszikus, lépésről lépésre felépített vállalkozói sikertörténet. Gál Tibor mindössze 19 éves volt, amikor édesapja halála után testvéreivel együtt megörökölte a pincészetet, a szőlőterületeket és a cégnevet – velük együtt azonban jelentős adósságot is. A család hitt abban, hogy az édesapa által elkezdett munkának folytatódnia kell, a vállalkozás pénzügyi helyzete azonban néhány évvel később kritikussá vált.

A fordulópont 2010 körül érkezett. Amikor a hagyományos finanszírozási lehetőségek beszűkültek, a család egy szokatlan megoldáshoz nyúlt: létrehozta az úgynevezett „borkötvényt”. A vásárlók 100 ezer forintot fizettek előre, amiért két-három évvel később 150 ezer forint értékű bort kaptak. A konstrukció lényegében a jövőbeni vásárlást fordította át azonnali finanszírozássá. Az így bevont forrás lehetővé tette a szőlőtermelés fenntartását, később pedig új társak bevonásával a család vissza tudta vásárolni a korábbi borászati vagyont.

A történet azonban nemcsak egy pénzügyi válság kezeléséről szól. Legalább ilyen fontos stratégiai döntés volt annak felismerése, hogy egy prémium magyar vállalkozásnak nem feltétlenül azt kell kínálnia, amit a világon mindenki más is kínál.

Az édesapa nemzetközi tapasztalataira építve a pincészet korábban olyan világfajtákban gondolkodott, mint a Chardonnay, a Syrah vagy a Pinot Noir. A minőség jó volt, de idővel kiderült, hogy a nemzetközi piacon nehéz megindokolni, miért éppen egy egri Pinot Noirra legyen kíváncsi a fogyasztó. A turisták ráadásul egyre inkább azt kérdezték, hogy mi az, ami csak Egerben van? Ez fordította a pincészet figyelmét újra a Bikavér és a helyi értékek felé.

„Mi nem nagyobbak, hanem magasabbak akartunk lenni, mi mindig jobbat és nem többet akartunk készíteni.”

Ez a gondolkodás vezetett az Egri Csillag megszületéséhez is. Gál Tibor 2010-ben vetette fel, hogy a Bikavér mintájára Egernek szüksége lenne egy saját fehér házasításra is. Az ötletből közösségi borvidéki márka lett, ma több mint harminc termelő készít Egri Csillagot, évente mintegy egymillió palack kerül piacra.

A megkülönböztethetőség az exportban is kézzelfogható eredményt hozott. A pincészet borainak közel fele külföldön talál vevőre, és az exportált mennyiség mintegy 90 százaléka Bikavér. A tanulság egyszerű: a külpiacon nem feltétlenül azzal lehet kitűnni, amit mindenki ért és ismer, hanem azzal, amit hitelesen csak mi tudunk elmesélni.

Ugyanez a stratégia jelenik meg a borturizmusban. A pincészet nem pusztán bort értékesít, hanem Egert, a több száz éves pincéket, a családi történetet és a borvidéki kultúrát kapcsolja össze és alakítja élménnyé. Gál Tibor szerint ebben ma nagyobb üzleti lehetőség rejlik, mint abban, hogy egy újabb palackkal próbáljanak bekerülni valamelyik nagy kereskedelmi lánc polcára.

A pincészet példája így túlmutat a borászaton. Azt mutatja, hogy egy KKV számára a növekedés nem feltétlenül jelent nagyobb volument. Jelentheti a magasabb hozzáadott értéket, az erősebb megkülönböztethetőséget és azt, hogy a vállalkozás felismeri: mi az az érték, amelyet a versenytársai nem tudnak egyszerűen lemásolni.