Thor Gym: A szenvedélyből akkor lesz vállalkozás, ha rendszert építesz köré

A Thor Gym története szerelemprojektként indult. Hosszú Szilárd közgazdászként és testnevelőként 2012-ben társaival olyan vállalkozást akart létrehozni, amely hosszabb, egészségesebb élethez segíti az embereket. A lelkesedés mellé azonban gyorsan megérkezett az üzleti valóság, nem minden alakult úgy, ahogy azt a tervezés során elképzelték. Még a legerősebb napi bevételek harminccal felszorozva sem termelték ki a bérleti díjat, nem beszélve a működési költségekről. Jelentős indulótőke vagy tőke injekció helyett napi 12–16 óra munkával, szigorúan alacsonyan tartott költségekkel és erős személyes elkötelezettséggel építették fel az első időszakot.

A 350 négyzetméteres első terem iránt gyorsan nőtt a kereslet, a tulajdonosok pedig az első évek teljes profitját visszaforgatták a vállalkozásba. Előbb további 250 négyzetméterrel bővítették a termet, később pedig az ország legnagyobb funkcionális edzőterme lett. A fejlesztés érdekében nagyobb mennyiségű eszközt rendeltek közvetlenül Kínából. Az eredeti terv szerint ezek egy részét értékesítették volna, de amikor kiderült, hogy erre nincs akkora kereslet, inkább más módon hasznosították őket, és újabb edzőtermet nyitottak. A cég fejlődése így lépésről lépésre alakult, mindig ahhoz igazodva, milyen lehetőséget kínált a következő helyzet, miközben a megtermelt eredményt folyamatosan visszaforgatták a vállalkozásba.

A következő növekedési korlátot már nem a pénz vagy az eszköz, hanem az emberi erőforrás jelentette. A gyors bővülés során olyan szakembereket is felvettek, akik megfelelő képzettséggel rendelkeztek, de nem ugyanazt a szakmai szemléletet és értékrendet képviselték. A cégvezető 2016-ban saját akkreditált akadémiát indított, hogy maga képezhesse ki azokat a szakembereket, akikre később a bővüléshez szüksége lesz. Így a szakemberhiány kezeléséből idővel önálló forprofit üzletág is kialakult, miközben a cég a saját utánpótlását is biztosítani tudta.

Az akadémia működtetése során hamar világossá vált, hogy önmagában egy jó képzés már nem feltétlenül elég a sikerhez. Az oktatási piacon rendkívül nagy a kínálat és a kommunikációs zaj, ezért a hallgatóknak nem pusztán tudást kellett kínálni, hanem egy jól értelmezhető szakmai életpályát is. A képzéshez ezért gyakorlati elhelyezkedési lehetőséget, szakmai fejlődési utat és hosszabb távú karrierperspektívát is kapcsoltak. Ez az életpálya-szemlélet egyrészről képzések sikeres értékesítésének egyik fontos alapjává vált, másrészről az edzőtermek humánerő problémáinak megoldását szolgálta.

Ugyanez a gondolkodás a már pályán lévő szakemberek megtartásában is szerepet kapott. Más típusú támogatásra, motivációra és szakmai kihívásra van szüksége egy pályakezdő edzőnek, mint annak, aki már öt vagy tíz éve a rendszerben dolgozik. A cél ezért az lett, hogy ne csak belépési pontot kínáljanak a szakmába, hanem hosszabb távon is látható fejlődési és továbblépési lehetőségeket.

A saját szakemberképzés a hálózatépítéshez is alapot adott. A franchise eredetileg nem szerepelt a tervek között, egy hallgató kereste meg őket az ötlettel. Ekkor kezdték tudatosan végiggondolni, mely elemek adhatók át másoknak is. Ilyen volt a szakmai tudás, a beszerzés, az irányítás, a beléptetési rendszer, a digitalizáció és mindenekelőtt az egységes szakmai színvonal. A franchise lehetőségét tehát nem egy előre kidolgozott terjeszkedési terv, hanem egy kívülről érkező igény indította el.

A Thor Gym egyik legfontosabb felismerése mégis az volt, hogy a szakmai kiválóság és az üzleti eredményesség csak együtt tud hosszútávon működni. Hosszú Szilárd szerint sok kiváló edző azért bukott el vállalkozóként, mert szakemberként felkészült volt, de nem értett a cash flow-hoz, a marketinghez vagy a jó üzleti modellekhez. „Profit nélkül a szakember be fog csődölni, és a szakmaiság meg fog halni.” A nyereséges működés náluk nem a küldetés feladását jelentette, hanem éppen azt tette lehetővé, hogy többet tudjanak fordítani rá. 2018 körül már megengedhették maguknak, hogy szakmai vezetőjüket részben kivonják a napi működésből, és több időt adjanak neki a szakmai fejlesztésekre és az új ötletek kidolgozására.

A következő fejlődési lépcső ismét a korábbi modell meghaladásáról szól. A funkcionális edzés időközben széles körben elterjedt, így az a piaci működés, amelynek kialakításában a Thor Gym úttörő szerepet játszott, ma már sokkal könnyebben másolható. A vállalkozás ezért újra akarja pozicionálni magát, korszerűbb, energiahatékonyabb, jobb megjelenésű helyszíneken szeretné elérni azokat is, akik ma még nem elkötelezett funkcionális sportolók.

A versenyelőny nem attól marad meg, hogy egy vállalkozás egyszer valamit elsőként csinált, hanem attól, hogy képes újra megújítani azt, amit közben a piac megtanult lemásolni.